|
BWV 94
A Vízkereszt utáni 9. vasárnapra |
|
|
Was frag ich nach der Welt |
Semmit sem törődöm a világgal |
|
1. Kórus |
Was frag ich nach der Welt
Und allen ihren Schätzen
Wenn ich mich nur an dir,
Mein Jesu, kann ergötzen!
Dich hab ich einzig mir
Zur Wollust fürgestellt,
Du, du bist meine Ruh:
Was frag ich nach der Welt! |
Semmit sem törődöm a világgal,
S nem bánom, vígaszom egyedül
Jézusomban találom.
Benned van örömem,
Fényem a mennyből jön:
Ezzel a világgal semmit sem törődöm! |
|
2. Ária
(basszus) |
Die Welt ist wie ein Rauch und Schatten
Der bald verschwindet und vergeht,
Weil sie nur kurze Zeit besteht.
Wenn aber alles fällt und bricht,
Bleibt Jesus meine Zuversicht,
An dem sich meine Seele hält.
Darum: was frag ich nach der Welt! |
E világ olyan mint a füst és az árnyék
Hamar eloszlik és eltűnik,
Mivel csak rövid ideig áll fenn.
Ha minden darabokra törik és széthullik
Akkor is Jézus marad bizalmam
Kibe lelkem kapaszkodik.
Ezért: semmit sem törődöm a világgal! |
|
3. Korál és recitativo
(tenor) |
Die Welt sucht Ehr und Ruhm
Bei hocherhabnen Leuten.
Ein Stolzer baut die prächtigsten Paläste,
Er sucht das höchste Ehrenamt,
Er kleidet sich aufs beste
In Purpur, Gold, in Silber, Seid und Samt.
Sein Name soll für allen
In jedem Teil der Welt erschallen.
Sein Hochmuts-Turm
Soll durch die Luft bis an die Wolken dringen,
Er trachtet nur nach hohen Dingen
Und denkt nicht einmal dran,
Wie bald doch diese gleiten.
Oft bläset eine schale Luft
Den stolzen Leib auf einmal in die Gruft,
Und da verschwindet alle Pracht,
Wormit der arme Erdenwurm
Hier in der Welt so grossen Staat gemacht.
Acht! solcher eitler Tand
Wird weit von mir aus meiner Brust verbannt.
Dies aber, was mein Herz
Vor anderm rühmlich hält,
Was Christen wahren Ruhm und rechte Ehre gibet,
Und was mein Geist,
Der sich der Eitelkeit entreißt,
Anstatt der Pracht und Hoffart liebet,
Ist Jesus nur allein,
Und dieser solls auch ewig sein.
Gesetzt, dass mich die Welt
Darum vor töricht hält:
Was frag ich nach der Welt! |
A világ hírnevet, dicsőséget követel
S csakis ezt becsüli.
A büszke ember előkelő palotákat épít,
Magas rangra vágyik. A legjobb ruhákba:
bíborba, aranyba és ezüstbe,
selyembe és bársonyba öltözik.
Azt akarja,
hogy nevét az egész földön ismerjék.
Pöffeszkedésének tornya
a felhőkig ér.
Nagy dolgokra tör
És egyszer sem jut eszébe,
Míly hamar múlik el minden.
A büszke testet a gőg
gyorsan a sírba viszi,
De ott véget ér a tündöklés
amivel e szegény földi féreg
oly nagy hírnévre tett szert.
Ó, te értéktelen limlom!
Száműzlek messze szívemből.
Amit azonban szívem
mindenek előtt dicsér:
Ami a keresztyéneknek igaz tisztességet és dicsőséget ad
És lelkemet
a hiúságtól megszabadítja
Hogy az előkelőséget és a pompát ne szeressem:
Egyedül Jézus az.
És ez örökké így legyen.
Habár ezért a világ
Engem bolondnak lát:
Mit törődöm én a világgal! |
|
4. Ária
(alt) |
Betörte Welt, betörte Welt!
Auch dein Reichtum, Gut und Geld
Ist Betrug und falscher Schein.
Du magst den eitlen Mammon zählen,
Ich will davor mir Jesum wählen;
Jesus, Jesus soll allein
Meiner Seele Reichtum sein.
Betörte Welt, betörte Welt! |
Ó, félrevezetett világ!
Gazdagságod,vagyonod és kincsed
Nem más, mint csalás és csalfa látszat.
Bár számoljad a hamis mammon pénzét
Én inkább Jézust választom:
Jézus, Jézus egyedül
Legyen lelkem gazdagsága.
Ó félrevezetett, becsapott világ! |
|
5. Korál és recitativo
(basszus) |
Die Welt bekümmert sich.
Was muss doch wohl der Kummer sein?
O Torheit! dieses macht ihr Pein:
Im Fall sie wird verachtet.
Welt, schäme dich!
Gott hat dich ja so sehr geliebet,
Dass er sein eingebornes Kind
Vor deine Sünd
Zur größten Schmach um dein Ehre gibet,
Und du willst nicht um Jesu willen leiden?
Die Traurigkeit der Welt ist niemals größer,
Als wenn man ihr mit List
Nach ihren Ehren trachtet.
Es ist ja besser,
Ich trage Christi Schmach,
Solang es ihm gefällt.
Es ist ja nur ein Leiden dieser Zeit,
Ich weiß gewiss, dass mich die Ewigkeit
Dafür mit Preis und Ehren krönet;
Ob mich die Welt
Verspottet und verhöhnet,
Ob sie mich gleich verächtlich hält,
Wenn mich mein Jesus ehrt:
Was frag ich nach der Welt! |
A világ mindig fél.
Mi az oka vajon bánatának?
Ó balgaság! Fájdalma oka:
hogy fél: küzdelme hiábavaló.
Világ, szégyelld magad!
Hisz úgy szeretett Isten téged,
Hogy egyszülött Fiát bűneidért
A legnagyobb gyalázatba, a te
Javadra adta. S te nem vállalod
a szenvedést Jézusért?
A világ nyomora akkor a legnagyobb,
Ha az emberek a sikerre
csalással is igyekeznek.
Sokkal jobb tehát, ha én
Krisztus terheit hordom,
Míg néki úgy tetszik.
Hisz ez csak a jelen szenvedése
S rám ezért az örökkévalóságban
A dicsőség és siker koronája vár.
Gúnyoljon és gyalázzon bár a világ
Sújtson engem megvetéssel
Jézus dicsérete vár:
Ezért ezzel a világgal semmit sem törődöm! |
|
6. Ária
(tenor) |
Die Welt kann ihre Lust und Freud,
Das Blendwerk schnöder Eitelkeit,
Nicht hoch genug erhöhen.
Sie wühlt, nur gelben Kot zu finden,
Gleich einem Maulwurf in den Gründen
Und lässt dafür den Himmel stehen. |
A világ oly nagyra tartja
az élvezetet és az örömöt,
Mi nem más, mint az undort keltő hiúság káprázata.
Addig vájkál, míg ürülékes sarat talál
- Akárcsak a vakond a föld alatt
És azt egekig magasztalja. |
|
7. Ária
(szoprán) |
Es halt es mit der blinden Welt,
Wer nichts auf seine Seele hält,
Mir ekelt vor der Erden.
Ich will nur meinen Jesum lieben
Und mich in Buß und Glauben üben,
So kann ich reich und selig werden. |
A vak világgal tart az,
Ki nem ügyel a lelkére.
- Nekem ez visszataszító e földön.
Jézust akarom csak szeretni
És magam a megtérésben és a hitben gyakorolni
Hogy valóban gazdag és boldog legyek. |
|
8. Korál |
Was frag ich nach der Welt!
Im Hui muss sie verschwinden,
Ihr Ansehn kann durchaus
Den blassen Tod nicht binden.
Die Güter müssen fort,
Und alle Lust verfällt;
Bleibt Jesus nur bei mir:
Was frag ich nach der Welt!
Was frag ich nach der Welt!
Mein Jesus ist mein Leben,
Mein Schatz, mein Eigentum,
Dem ich mich ganz ergeben,
Mein ganzes Himmelreich,
Und was mir sonst gefällt.
Drum sag ich noch einmal:
Was frag ich nach der Welt! |
Semmit sem törődöm én ezzel a világgal,
Bármiképp dicsekszik nem küzd meg a halállal.
Kincs, gyönyör eltűnik, Jézus él örökkön
Ezzel a világgal semmit sem törődöm!
Semmit sem törődöm én ezzel a világgal.
Mert nekem Jézus az életem,
S mennyországba menetem.
Egyébért nincs okom hasztalan vergődnöm:
Ezzel a világgal semmit sem törődöm! |
| |
|
|
| |
|
Gerőfi Gyuláné fordítása |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
