|
|
BWV 168
A Vízkereszt utáni 9. vasárnapra |
| |
Tue Rechnung! Donnerwort |
Adj számot magadról! Mennydörgő szó |
|
1. Ária
(basszus) |
Tue Rechnung! Donnerwort,
Das die Felsen selbst zerspaltet,
Wort, wovon mein Blut erkaltet!
Tue Rechnung! Seele, fort!
Ach, du musst Gott wiedergeben
Seine Güter, Leib und Leben.
Tue Rechnung! Donnerwort!
|
Adj számot magadról! Ó, mennydörgő szó
mi a sziklát is kettéhasítja,
szó, mitől vérem megdermed!
Adj számot magadról Lélek, rögtön!
Bizony, vissza kell adnod Istennek
tulajdonát: tested és életed.
Adj számot magadról! Mennydörgő szó!
|
|
2. Recitativo
(tenor) |
Es ist nur fremdes Gut,
Was ich in diesem Leben habe;
Geist, Leben, Mut und Blut
Und Amt und Stand ist meines Gottes Gabe,
Es ist mir zum Verwalten
Und treulich damit hauszuhalten
Von hohen Händen anvertraut.
Ach! aber ach! mir graut,
Wenn ich in mein Gewissen gehe
Und meine Rechnungen so voll Defekte sehe!
Ich habe Tag und Nacht
Die Güter, die mir Gott verliehen,
Kaltsinnig durchgebracht!
Wie kann ich dir, gerechter Gott, entfliehen?
Ich rufe flehentlich:
Ihr Berge fallt! ihr Hügel decket mich
Vor Gottes Zorngerichte
Und vor dem Blitz von seinem Angesichte!
|
Mind idegen tulajdon
amivel ebben az életben rendelkezek,
lelkem, életem, erőm és vérem,
hivatásom és helyem is Isten adománya,
azért adta, hogy sáfárként,
hűséggel gazdálkodjak vele
a Magasságos keze bízta rám.
De jaj nekem, borzadok,
Ha lelkiismeretemmel számot vetek
és a végelszámolásban hiányosságaim látom!
Mert Éjjel és nappal
a javakat, miket Istentől kölcsön kaptam,
hidegvérrel eltékozoltam!
Igazságos Istenem, hogyan is tudnék előled elmenekülni?
Könyörögve kiáltok:
Essetek rám hegyek! Rejtsetek el halmok
Isten haragos ítélete elől
és arcának tekintete elől!
|
|
3. Ária
(tenor) |
Kapital und Interessen,
Meine Schulden groß und klein
Müssen einst verrechnet sein.
Alles, was ich schuldig blieben,
Ist in Gottes Buch geschrieben
Als mit Stahl und Demantstein.
|
Vagyonom és érdekeltségeim,
kis és nagy adósságaim
egyszer majd el kell számolnom velük.
Minden, amivel adós maradtam,
Isten könyvébe bevésetett
acéllal és gyémánt késsel.
|
|
4. Recitativo
(basszus) |
Jedoch, erschrocknes Herz, leb und verzage nicht!
Tritt freudig vor Gericht!
Und überführt dich dein Gewissen,
Du werdest hier verstummen müssen,
So schau den Bürgen an,
Der alle Schulden abgetan!
Es ist bezahlt und völlig abgeführt,
Was du, o Mensch, in Rechnung schuldig blieben;
Des Lammes Blut, o großes Lieben!
Hat deine Schuld durchstrichen
Und dich mit Gott verglichen.
Es ist bezahlt, du bist quittiert!
Indessen,
Weil du weißt,
Dass du Haushalter seist,
So sei bemüht und unvergessen,
Den Mammon klüglich anzuwenden,
Den Armen wohlzutun,
So wirst du, wenn sich Zeit und Leben enden,
In Himmelshütten sicher ruhn.
|
Mégis, megrettent szívem, élj és ne csüggedezz!
Örömmel készülj az ítéletre!
Ha vádol lelkiismereted,
és elhallgatsz némán,
úgy tekints kezesedre,
Ki minden adósságod levette rólad!
Ki van fizetve és teljesen lerendezve,
mindazt, amivel te, ember az elszámolásnál adós maradtál,
a Bárány vére, nagy szeretete
adósságod érvénytelenítette
és téged Istennel kibékített.
Ki van fizetve, rendben vagy!
Mindeközben,
mivel tudod,
hogy sáfár vagy,
igyekezz és ne feledd el
hogy a mammonnal okosan bánj,
tégy jót a szegényekkel,
hogy midőn életed és időd végéhez ér
a mennyei hajlékokban bizton megpihenhess.
|
|
5. Ária
(szoprán, alt duett) |
Herz, zerreiß des Mammons Kette,
Hände, streuet Gutes aus!
Machet sanft mein Sterbebette,
Bauet mir ein festes Haus,
Das im Himmel ewig bleibet,
Wenn der Erde Gut zerstäubet.
|
Szívem, tépd szét a mammon bilincseit,
kezem, osszad meg a javakat
így tegyétek könnyűvé halálos ágyam,
építsetek nekem szilárd hajlékot,
mely a mennyben örökre megmarad,
midőn a földi javak porrá lesznek.
|
|
6. Korál |
Stärk mich mit deinem Freudengeist,
Heil mich mit deinen Wunden,
Wasch mich mit deinem Todesschweiß
In meiner letzten Stunden;
Und nimm mich einst, wenn dirs gefällt,
In wahrem Glauben von der Welt
Zu deinen Auserwählten.
|
Erősíts meg lelkes örömöddel
gyógyíts sebeiddel
moss meg halálos verejtékeddel
utolsó órámon
És fogadj be majd, ha neked úgy tetszik
igaz hitben evilágból
kiválasztottaid sorába.
|
| |
|
|
| |
|
Gerőfiné dr. Brebovszky Éva fordítása |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
|
|
