BWV 146
Jubiláte vasárnapra |
|
Wir müssen durch viel Trübsal in das Reich Gottes eingehen |
Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába |
1. Szimfónia |
|
|
2. Kórus |
Wir müssen durch viel Trübsal in das Reich Gottes eingehen. |
Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába
(Csel 14,22) |
3. Ária
(alt) |
Ich will nach dem Himmel zu,
Schnödes Sodom, ich und du
Sind nunmehr geschieden.
Meines Bleibens ist nicht hier,
Denn ich lebe doch bei dir
Nimmermehr in Frieden.
|
A menny felé tartok
gyalázatos Sodoma, immár
elválunk egymástól.
Nincs itt maradásom,
mert Istennél élek
ezután békében.
|
4. Recitativo
(szoprán) |
Ach! wer doch schon im Himmel wär!
Wie dränget mich nicht die böse Welt!
Mit Weinen steh ich auf,
Mit Weinen leg ich mich zu Bette,
Wie trüglich wird mir nachgestellt!
Herr! merke, schaue drauf,
Sie hassen mich, und ohne Schuld,
Als wenn die Welt die Macht,
Mich gar zu töten hätte;
Und leb ich denn mit Seufzen und Geduld
Verlassen und veracht',
So hat sie noch an meinem Leide
Die größte Freude.
Mein Gott, das fällt mir schwer.
Ach! wenn ich doch,
Mein Jesu, heute noch
Bei dir im Himmel wär!
|
Ó, bárcsak már a mennyben lennék!
Többé nem vonz a gonosz világ!
Sírva kelek fel,
sírva fekszem ágyamba
ó, milyen ravasz módon üldöznek engem!
Uram, figyelj, tekints rám!
Ok nélkül gyűlölnek,
a hatalmasságok, s a világ
halálomat akarja.
Ha mégis életben maradnék, sóhajtozva, türelmesen,
elhagyatva bár, s megvetve.
Szenvedéseim láttán
harsányan örvendeznek
Istenem, ezt nehezen viselem.
Ó, ha még ma,
Jézusom nálad
a mennyben lehetnék!
|
5. Ária
(szoprán) |
Ich säe meine Zähren
Mit bangem Herzen aus.
Jedoch mein Herzeleid
Wird mir die Herrlichkeit
Am Tage der seligen Ernte gebären.
|
Vetőmagom kiszórom
aggodalmas szívvel,
szívem fájdalma majd
az áldott aratás napján
dicsőséges örömmé válik.
|
6. Recitativo
(tenor) |
Ich bin bereit,
Mein Kreuz geduldig zu ertragen;
Ich weiß, dass alle meine Plagen
Nicht wert der Herrlichkeit,
Die Gott an den erwählten Scharen
Und auch an mir wird offenbaren.
Itzt wein ich, da das Weltgetümmel
Bei meinem Jammer fröhlich scheint.
Bald kommt die Zeit,
Da sich mein Herz erfreut,
Und da die Welt einst ohne Tröster weint.
Wer mit dem Feinde ringt und schlägt,
Dem wird die Krone beigelegt;
Denn Gott trägt keinen nicht mit Händen in den Himmel.
|
Készen állok
keresztem türelmesen hordani.
Tudom, hogy minden nyomorúságomat
túlszárnyalja az a dicsőség
amelyet Isten a kiválaszottak nyájának
és nékem is megmutat.
Most én sírok, és a világ vigad,
örül jajomnak.
Hamarosan eljön az idő,
amikor szívem fog örülni,
és a világ zokog majd vígasztaló nélkül.
Azé lesz majd a korona,
Aki az ellenséggel küzd és harcol,
mert Isten senkit sem visz kézben a mennybe.
|
7. Ária
(tenor, basszus duett) |
Wie will ich mich freuen, wie will ich mich laben,
Wenn alle vergängliche Trübsal vorbei!
Da glänz ich wie Sterne und leuchte wie Sonne,
Da störet die himmlische selige Wonne
Kein Trauern, Heulen und Geschrei.
|
Ó, hogy örülök, hogy fogok gyönyörködni
ha minden szomorúság egyszer végetér
Akkor majd csillagként ragyogok és napként világítok,
a mennyei áldott örömöt nem zavarja többé
gyász, zokogás, és kiáltozás.
|
8. Korál |
Lob und Dank sei dir gesungen,
Vater der Barmherzigkeit,
daß mir ist mein Werk gelungen,
daß du mich so hoch erfreut
und vor Sünden mancher Art
so getreulich hast bewahrt,
auch den Feind hinweggetrieben,
und ich unversehrt geblieben.
|
Hadd zengjek köszönetet és hálát néked
ó, Irgalmasság Atyja
mert munkám sikeres volt
és megvidámítottál.
Az undok bűnöktől
hűségesen megőriztél.
Elűzted ellenségemet
és sértetlenül megtartottál.
|
|
|
|
|
|
Gerőfiné dr. Brebovszky Éva fordítása |
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |