|
Cantata BWV 56
Ich will den Kreuzstab gerne tragen
Magyar fordítás [Hungarian Translation] |
| |
Rendezvény Szentháromság utáni 19. vasárnapra |
|
Német szöveg |
Magyar fordítás |
|
1. Aria (Basso) |
1. Ária (basszus) |
|
Ich will den Kreuzstab gerne tragen,
Er kommt von Gottes lieber Hand,
Der führet mich nach meinen Plagen
Zu Gott, in das gelobte Land.
Da leg ich den Kummer auf einmal ins Grab,
Da wischt mir die Tränen mein Heiland selbst ab. |
Szívesen akarom keresztemet hordozni,
Hisz az Úr kedves kezéből kapom,
Ő kínok útján is
Isten áldott földjére vezet,
Ott sírba teszem végre bánatom,
Üdvözítőm maga törli le könnyeimet. |
| |
|
|
2. Recitativo (Basso) |
2. Recitativo (basszus) |
|
Mein Wandel auf der Welt
Ist einer Schiffahrt gleich:
Betrübnis, Kreuz und Not
Sind Wellen, welche mich bedecken
Und auf den Tod
Mich täglich schrecken;
Mein Anker aber, der mich hält,
Ist die Barmherzigkeit,
Womit mein Gott mich oft erfreut.
Der rufet so zu mir:
Ich bin bei dir,
Ich will dich nicht verlassen noch versäumen!
Und wenn das wütenvolle Schäumen
Sein Ende hat,
So tret ich aus dem Schiff in meine Stadt,
Die ist das Himmelreich,
Wohin ich mit den Frommen
Aus vielem Trübsal werde kommen. |
Földi életem vándorlása
Hajóúthoz hasonlatos:
A gond, a kereszt és az ínség
Hullámok, melyek elborítnak
És a halállal
Naponta rémisztenek engem;
De megtartó horgonyom
Az irgalom,
Amellyel Isten gyakran megörvendeztet.
Így szól hozzám:
Veled vagyok,
Nem hagylak el, sem el nem hanyagollak téged!
És amikor a háborgó habok dühe
Végre lecsillapodik,
Hajómból az én városomba lépek,
Amely a Mennyország,
Ahová a hívőkkel együtt
A sok nyomorúságból eljutok majd. |
| |
|
|
3. Aria (Basso) |
3. Ária (basszus) |
|
Endlich, endlich wird mein Joch
Wieder von mir weichen müssen.
Da krieg ich in dem Herren Kraft,
Da hab ich Adlers Eigenschaft,
Da fahr ich auf von dieser Erden
Und laufe sonder matt zu werden.
O gescheh es heute noch! |
Végre, végre! Bűneim igája
Lehull a vállamról.
Az Úrban új erőt nyerek,
Sasokhoz válok hasonlóvá:
Felemelkedem ettől a földtől,
Futok, és nem fáradok el.
Bárcsak még ma megtörténne velem mindez! |
| |
|
|
4. Recitativo (Basso) |
4. Recitativo (basszus) |
|
Ich stehe fertig und bereit,
Das Erbe meiner Seligkeit
Mit Sehnen und Verlangen
Von Jesus Händen zu empfangen.
Wie wohl wird mir geschehn,
Wenn ich den Port der Ruhe werde sehn.
Da leg ich den Kummer auf einmal ins Grab,
Da wischt mir die Tränen mein Heiland selbst ab. |
Készen állok, felkészültem,
Hogy üdvömnek örökségét
Sóvárogva és vágyakozva
Jézus kezéből átvegyem.
Milyen jó lesz nekem,
amikor a nyugalom kikötőjét meglátom majd!
Ott sírba teszem végre bánatom
Üdvözítőm maga törli le könnyeimet. |
| |
|
|
5. Choral |
5. Korál |
|
Komm, o Tod, du Schlafes Bruder,
Komm und führe mich nur fort;
Löse meines Schiffleins Ruder,
Bringe mich an sichern Port!
Es mag, wer da will, dich scheuen,
Du kannst mich vielmehr erfreuen;
Denn durch dich komm ich herein
Zu dem schönsten Jesulein. |
Jöjj, ó halál, álom fivére,
Jöjj, vezess el engem.
Oldd meg hajóm kormányát,
Vigyél biztos kikötőbe.
Lehet, hogy vannak, akik megriadnak tőled,
De nekem sokkal inkább örömet szerzel,
Mert rajtad keresztül juthatok be Jézushoz,
Aki nekem a legkedvesebb. |
| |
|
| |
Vashegyi György nyersfordítása
(a Lutheránia fordításának felhasználásával) |
|
Source: Orfeo Choir
Contributed by Pal Domokos (September 2006) |
