|
BWV 148
A Vízkereszt utáni 17. vasárnapra |
| |
Bringet dem Herrn Ehre seines Namens |
Magasztaljátok az Úr dicső nevét |
|
1. Kórus |
Bringet dem Herrn Ehre seines Namens,
betet an den Herrn im heiligen Schmuck. |
Magasztaljátok az Úr dicső nevét,
boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben! (Zsolt 29,2) |
|
2. Ária
(tenor) |
Ich eile, die Lehren
Des Lebens zu hören
Und suche mit Freuden das heilige Haus.
Wie rufen so schöne
Das frohe Getöne
Zum Lobe des Höchsten die Seligen aus!
|
Sietek, hogy halljam
az élet tanítását
és örömmel keresem a szent hajlékot.
A vidám hangzatok mily szépen
hívják az áldottakat
a magasságos dicséretére.
|
|
3. Recitativo
(alt) |
So wie der Hirsch nach frischem Wasser schreit,
So schrei ich, Gott, zu dir.
Denn alle meine Ruh
Ist niemand außer du.
Wie heilig und wie teuer
Ist, Höchster, deine Sabbatsfeier!
Da preis ich deine Macht
In der Gemeine der Gerechten.
O! wenn die Kinder dieser Nacht
Die Lieblichkeit bedächten,
Denn Gott wohnt selbst in mir.
|
Ahogy a szarvas kívánkozik a friss vizekre,
úgy kívánkozom hozzád, Istenem.
Mert senki másban nincs
kívüled békességem.
Milyen szent és drága
Magasságos a te Szombat-ünneped!
Ekkor dicsérem hatalmadat
az igazak gyülekezetében.
Ó, ha ennek az éjszakának a gyermekei
felfedeznék az ünnep kedvességét,
hisz maga Isten lakik bennem.
|
|
4. Ária
(alt) |
Mund und Herze steht dir offen,
Höchster, senke dich hinein!
Ich in dich, und du in mich;
Glaube, Liebe, Dulden, Hoffen
Soll mein Ruhebette sein.
|
Szív és száj előtted kitárva,
Magasságos, költözz belém,
Én tebenned és Te énbennem
Hit, szeretet, tűrés, remény
legyen immár nyugvó párnám.
|
|
5. Recitativo
(tenor) |
Bleib auch, mein Gott, in mir
Und gib mir deinen Geist,
Der mich nach deinem Wort regiere,
Dass ich so einen Wandel führe,
Der dir gefällig heißt,
Damit ich nach der Zeit
In deiner Herrlichkeit,
Mein lieber Gott, mit dir
Den großen Sabbat möge halten.
|
Maradj bennem, Istenem,
és add nekem lelked,
aki igéd szerint irányít,
hogy úgy éljek,
ahogy neked tetsző.
Hogy ha időm lejár
dicsőségedben
édes Istenem, veled
ünnepelhessem az igaz Szombat ünnepét.
|
|
6. Korál |
Führ auch mein Herz und Sinn
durch deinen Geist dahin,
daß ich mög alles meiden,
was mich und dich kann scheiden,
und ich an deinem Leibe ein Gliedmaß ewig bleibe.
|
Vezesd szívem és értelmem
Lelked által tovább
hogy elkerüljem mindazt
mi engem tőled elválaszt
és mindörökké tested tagja maradjak.
|
| |
|
|
| |
|
Gerőfiné dr. Brebovszky Éva fordítása |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
